Joe Fenton, brooklyni illusztrátor minden fázist, mozzanatot filmre vett a The Lullaby című, kellemesen beteg és méretes mű elkészítése során. Az összevágott, gyorsított videó erősen megvezeti a gyanútlan szemlélődőt, hiszen úgy tűnik, mintha a vérprofi művész alig pár óra alatt hányná fel a képet, valóságban azonban két hónapot vett igénybe a munka. Így talán érdekesebb is a film, bár nem kifejezetten tutorial jellegű...

Leon Keer és a holland utcaművészeket tömörítő Planet Streetpainting ezzel az alkotással hívta fel magára a figyelmet a Floridában rendezett Sarasota Chalk Festival-on. Keer munkáját egyrészt a legendás kínai agyaghadsereg inspirálta, innen nézve a műanyag alakok alkalmazása érdekes párhuzamot von a két kor között (végső soron mindkét esetben fröccsöntött seregről van szó, csak az elsőn tovább elmolyoltak). Másfelől egy nemrég bemutatott LEGO-figura, Ego Leonard előtt igyekezett tisztelegni...

A cím figyelmeztetés és mint ilyen, indokolt. A furcsa arányokat mutató képeket élből lefotosopozza az ember, ha nem olvas. Pedig a valóság manipulálásának létezik  lényegesen analógabb, lassabb és milliószor melósabb módja is, ebben nagy király Frank Kunert, német fotóművész. Minden csendélet, minden helyszín kézzel készült, szinte hibátlan, legalábbis nehéz megmondani, hogy nem digitális...

Paul Chiappe 1984-ben született a skóciai Kirkcaldy-ben. Saját emlékeire tehát nemigen támaszkodhatott, amikor a kortárs művészet végtelen anyagában a fakult, régi, iskolai fotók stílusában rajzolt képek zárványába ette be magát - a témából fakadóan indokolt képzavarral. Elvetemülten aprólékos technikája, fétisszerű vonzódása a fényképen is szürreális világhoz komoly sikereket hozott...