Martin Stavars portfóliójának döntő többségét városi tájképek alkotják. A fotó, saját elmondása szerint, nagyon erősen kötődik az elhagyatott, sivár tájakhoz, melyeket elsősorban modern nagyvárosokban talál meg - nem is akkora ellentmondás ez, mint elsőre.Emberek alig-alig szerepelnek a képeken...
Zömmel madártávlatból, magaslati pozícióból tekint a témára, csak ritkán megy bele valóban a város alsó (élő) rétegeibe. Nem szocio, bár néha nehéz nem úgy nézni, de nem is klasszikusan építészeti fotók. Tájképek, ahol a dombokat, hegyeket néhány milliárd tonna beton helyettesíti.
A City of Fog sorozat is egyensúlyoz a megvalósult negatív utópia dokumentarista feldolgozása és a csendélet szerű tájkép között. Ha nem lennének éjszakai felvételek a világító városról, elhagyott, tökéletesen kihalt metropolisz képét nyújtaná. Pedig.
A wiki adataiból összeollózva röviden elmondható, hogy Csungking, avagy Chongqing Kína középső részén, a Jangce partján fekvő, brutálisan gyorsan fejlődő város. A hozzá tartozó mezőgazdasági részekkel együtt területe nagyjából magyarországnyi, cserébe több mint 32 millióan lakják, igaz a városban csak 3,2 millióan, de azért nem kihalt.
Jelentős kereskedelmi és ipari központ, ennek megfelelően levegője nem csak Kínában, de a világ nagyvárosainak viszonylatában is az egyik legszennyezettebb. Néhány év alatt felhúztak egy teljesen új városközpontot, Tokiót idéző felhőkarcolókkal. A fejlesztésre szánt források méretét inkább csak jelzi, hogy 2011-ben útjára indították a Békés Csungking programot, melynek keretében 2012-re félmillió térfigyelő kamerával kívánják figyelni a várost.
Via: Fubiz
